A klasszicizáló Városháza

A tanács 1819-ben vásárolta meg a telket a mai Városházához a Virágh testvérektõl. A tanács meghatározta, hogy a Nagyhídnak a Városháza frontjára merõlegesnek kell lennie. A klasszicista épület tervrajzát Dietrich József készítette. Az elõzetes költségvetés 25.299 váltó forintról szólt. 1929-ben kezdték el az alapozást, majd l830 nyarán fölhúzták a falakat. A homlokzaton helyezték el a város címerét kék mezõben egy buzogányt tartó kun vitézt kardokkal és pisztolyokkal, ami egyben azt is jelentette, hogy a nemesi kiváltsággal együtt elfogadták a katonáskodás kötelezettségét is. 1832. november 4-én avatták, a nádori fõkapitány így szólt róla: "Elismerést érdemel középületei közül a városháza, melyhez hasonló belsõ csínra és tisztaságra keveset, vagy tán egyet sem lehet találni az országban." Az épületen emléktábla örökíti meg: "Petõfi Sándornak 1845-ben itt eltöltött vidám napjainak és óráinak emlékét." Mûemléki védettséget élvez.

Díszkút

A Fõtér bal sarkában uralja a teret a díszkút. Már a kör alakú alapzata is figyelmet kelt, aztán az ízléses, mintázott, mázas kõagyag alkotóelemek és a különös formája hívják fel magukra a figyelmet. Nem kevésbé a vízcsobogás., amely belengi a teret. Tervezte Nemes Tímea Izabella keramikus iparmûvész.

A hõsök szobra

A fõtéren álló hõsök szobrát 1925-ben állította az utókor az I. világháborúban hõsi halált halt szentmiklósi katonák emlékére.
Az emlékmû tetején a Turul madár, "az isteni õs", alatta pedig a zászlót tartó katona szobra látható. Az emlékmû oldalain, a márványtáblákon Pro Patria felirattal 345 hõsi halált halt szentmiklósi katona neve olvasható. Az alkotója Istók János szobrászmûvész.
 

Szent Miklós katolikus templom

Víz Zoltán pápai kamarás esperes-plébános kezdeményezésére Dr. Schuszter Konstantin váci püspök támogatásával. 1905-1906 között kezdõdött el az új építése magasabb toronnyal.  A kereszthajós templom külseje neoromán, a belseje pedig neogótikus stílusban készült. A fõoltár és a mellékoltárok már barokk jellegûek. Komáromy László oltárkészítõ mester a fõoltáron Szent Miklós püspököt ábrázoló szobrot készített, két oldalán Szent Ilona és Szent Lõrinc szobrai láthatók. A barokk fõoltárt Gróf Nemes Nándor és felesége ajándékozta a templomnak.  A templomot 1906-ban vették birtokba a hívek. 1995-ben Csorba József esperes irányításával, a hívek anyagi támogatásával valósult meg a templombelsõ felújítása, bemutatva Szent Miklós püspök életútjának állomásait.

A református templom

1734-ben új templom épült a régi helyén, "ennek az alapja kõbõl volt. fellyebb vályog, padlássa deszka tarkára festve, szószék fából, felette pelikán madár fiaival."A templomnak ekkor még nem volt tornya, amelynek építésére csak 1754-ben nyert engedélyt a gyülekezet Mária Teréziától. A torony a mostani helyén épült föl, amely ekkor még alacsony volt. A ma is álló, a toronyhoz csatlakozó kései barokk templomhajó alapkövét 1786-ban rakta le Szõnyi Virág Mihály püspök, építése 1792-ben fejezõdött be. Ekkor bontották le a régi templomot, amelynek kõbõl faragott bejárati ajtókeretét beépítették az új templomba, a torony és a hajó közé. Az utolsó jelentõs építkezésre 1819-20-ban került sor, amikor Hild József építész és Hacker József ácsmester a mai magasságára emelte a tornyot. Ekkor került helyére az új harang, az óraszerkezet a számlapokkal és az orgona. Baksay Sándor lelkész, püspök 1891 és 1911 között alakíttatja ki a három timpanonos bejáratot. A mai formájára építteti újjá a toronysisakot, kikövezteti a templom környékét, új orgonát állíttat be, és a régi zsindely helyett palával boríttatja a templom tetejét.

A református parókia épülete

Baksay Sándor református lelkész 1866. május 13-án érkezett Kunszentmiklósra. 1878-ban emeltette a mostani klasszicizáló stílusú parochiát, amelyet az Iliász- fordító tudós pap maga keresztelt tréfás görögösen Bakerion névre. 1904-tõl a Dunamelléki Reformárus Egyházkerület püspökeként szolgált a parókián. 1915 június18-án bekövetkezett haláláig otthonául szolgált.

Baksay Sándor Református Gimnázium és Általános Iskola

A reformátusok a templom mellett iskolát alapítottak. 1754-tõl bevezették a katalógust, 1766-tól anyakönyvet vezettek. 1834-tõl a rektor Kelemen Gergely. 1866-ban Baksay Sándor lelkészségével a gimnázium második fénykorát élte 1913-tól Kunszentmiklósi Református Fõgimnáziummá lett. 1924-ben a megszüntetés fenyegette. A reformátusok összefogtak érte és Kunszentmiklósi Református Reálgimnáziumként talpra állították. 1948, az államosítás éve. Az 1950/51-es tanévtõl Damjanich János nevét vette fel. 1962 és 1972 között Növényvédõ Gépész Szakközépiskola is mûködött az intézményben. Közben 1964-ben felépült az új szárny. 1989-ben felvette a Baksay nevet. 1992. április elsején az iskola újra Baksay Sándor Református Gimnázium, fenntartója a Református Egyházközség. 2008-tól, jelenleg is Baksay Sándor Református Gimnázium és Általános Iskola.

A gimnázium új épülete

Átadása 2015-ben.

Általános Iskola és Könyvtár

Megnyitották 2017-ben.

Miklóssy János Sportközpont

1994. február 25-én Városi Sportcsarnok néven adták át az épületet, amely százharmincmillió forintba került: 2400 négyzetméter alapterületû, 350 nézõ befogadására alkalmas.
1999-ben felújításra került a régi strandfürdõ. 2001 márciusában a mélyfúrású kút termálvizét gyógyvízzé minõsítették, és a termálvíz Szentmiklósi Gyógyvíz nevet kapta, amely további fejlesztésre vár.  A sportközpontot idõsebb Miklóssy Jánosról, a kunszentmiklósi Református Baksay Sándor Gimnázium legendás hírû testnevelõ tanáráról nevezték el, aki sportpályát, uszodát, tornatermet épített és kiváló sportolókat; atlétákat, úszókat nevelt.

Állami Általános Iskola (VII.-VIII. osztály)

1956/57-ben Állami Általános Iskola néven a fiú- és leányiskola összevonását követõen 25 tanulócsoportban, 35 tanerõvel mûködött az általános iskola, tasskertesi, bábonyi, bodakúti, bösztöri tagiskolákkal. Az Állami Általános Iskola tanulói négy épületben tanultak: a Fürst Sándor és a Rákóczi úti iskolában, a Somogyi Béla úton és a Sáska házban. A Fürst Sándor utcai épületet a két Kerületi ház és a volt Járásbíróság egybe építésével alakították iskolává. Az iskola összevonásakor az igazgatóság és a 7, 8. évfolyam került a Fürst Sándor utcai épületbe.
1984/85-ben már 1050 tanulója volt az iskolának. Nagy szükség volt új iskolára, mert még a tûzoltószertárban is tanítás folyt.
 

Állami Általános Iskola (Fiúiskola)

Az elsõ községi iskola (valószínûleg 1890-ben épült) a Rákóczi úton, amelynek 8 tanterme volt, de bizonyos, hogy 1908. január 1-jén lett Állami Elemi Iskolává. Mai képe 1910-ben alakult ki, amikor a gróf Nemes Jánostól megvásárolták a telket. 1892. november 8-án határozta el a város képviselõtestülete, hogy a leánygyermekek oktatására használt szûk községi épületet egészséges és tágas épülettel cserélik fel. 1948. augusztus 16-án elrendelték nyolcosztályos általános iskolai oktatást. 1945/46-os tanévben indult az elsõ általános iskolai 5. osztály. 1948. június 16-án "sürgõsséggel" államosították az egyházi iskolákat és hét érdemjeggyel osztályoztak.

Az Öreggimnázium

Alapítási éve 1679. Az utcai szárnyat 1798-1799-ben építették. Gimnáziumnak 1830 körül kezdték nevezni. "Fénykorát a reformkorban Kelemen Gergely igazgatósága alatt élte". A szabadságharc után újra mûködött az iskola. 1854-ben a megszûnés fenyegette, de a képviselõtestület megmentette az iskolát. 1856-ban egy épületszárnnyal bõvítették. 1866-ban az északi szárny két új tanteremmel és az auditóriummal bõvült. 1913-ban fõgimnáziumi osztály indult. 1924-ben ismét talpon maradt az iskola. Két év múlva felvette Baksay Sándor nevét. 2003-ban sor került a felújításra.

A Virágh Kúria

Városunk ékszerdoboza. Klasszicista stílusban építtette az 1820-as években Virágh Pál fõbíró és családja. Itt született Virágh Gedeon nádorhuszár õrnagy. A kúriát 1984-ben újították fel. 1987-tõl múzeumként mûködik.

Varga Domokos Általános Mûvelõdési Központ

Bognár László tanácselnök idejében,1985. augusztus 30-án adták át az ÁMK - t, amely 80 millióba került. A tantestület és a tanulóifjúság nagy örömmel és lelkesedéssel vette birtokba az épületet. Falai között sok tehetség tanult és kiváló eredmények születtek: Azóta már megcsappant a tanulólétszám. Az intézmény a városi mûvelõdési és könyvtári igények kielégítésére is szolgál, napjainkban már önállósodva. Nevét városunk szülöttérõl, Varga Domokosról kapta. Ebben az évben kapott nagy felújítást az épület.

Fiúkollégium épülete

1924/1925. tanév elején megnyitották az internátust a Técsy-féle házban. "A ház kellõ felújítással, új felszereléssel, tágas alsó-és felsõ udvarával, nagy kertjével nagyon megfelelt rendeltetésének. "Az ünnepélyes megnyitót 1924. szeptember 7-én tartották. Vargha Tamás lelkész mondott imát és ünnepi beszédet.
Szünidõben bõvítették az internátust 3 nagyobb lakó-, beteg szobával fürdõ-és mosdó helyiséggel és egy széles zárt folyosóval. Az 1960-as évektõl egyre kevesebb fiú tanult tovább a gimnáziumban. Két évvel késõbb a létszámgondok megoldására a gimnáziumban megszervezték a Növényvédõ Gépész Szakközépiskolát, amely tíz évig mûködött, növelve az iskola tanulóinak számát.
A gimnáziumnak nagy gondot jelentett, hogy csökkent a gimnáziumi tanulók száma és még inkább a fiútanulók száma. Ebben az idõben a fiúkollégium mellett elhelyezkedõ 620-as Szakmunkásképzõ Intézet tanulói bõvítették a kollégium létszámát, akik számára heti három alkalommal jelentett szálláslehetõséget az intézmény. 1977-ben a kollégium átkerült a szakmunkásképzõhöz.
 

Kecskeméti SZC Virágh Gedeon Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája

Kunszentmiklóson a XIX. század vége óta zajlott  "tanoncképzés". Eleinte a községi általános iskola épületében, 1945-1967 között pedig az Öreggimnáziumban kaptak helyet a szakmunkástanulók.
Ezután költözött az intézmény a volt mozi épületébe, és hely hiányában az egyre üresebbé váló fiúkollégium épületét foglalta el. 1998-ban pedig felvette Virágh Gedeon nevét.
Az iskola felújítására illetve új építésére nagy szükség volt, amelyhez a kormány 700 millió forintos anyagi támogatást biztosított. A felújítás két lépésben valósult meg: a helyi védettséget élvezõ kollégium épületét teljesen felújították, míg az egykori mozi épületét elbontották, helyén új fõépület létesült.
A több mint ezer négyzetméteres új épület alsó szintjén természettudományos szertárak és szaktantermek, valamint egy nevelõi szoba kapott helyet, az emeleten szaktantermek és irodák vannak.
 

Kunbaba Kunszentmiklós Fõterén

Kötöny vezér 771 éve vezette a tatárok által megtépázott kunokat a Kárpát-medencébe. A krónikák szerint IV. Béla király 1239 húsvétján a kunok elé lovagolt a Radnai hágóhoz, királynak kijáró tisztelettel fogadta a vezért és behívta õket az országba
A kunok elhagyott dél-oroszországi szállásterületükön halottaik tiszteletére gránit -vagy homokkõ szobrokat un. kumennaja babákat állítottak. A fennmaradt szobrokon a férfiak varkocsban hordták a hajukat, vékony bajuszt viseltek, ruhájukon mellvédõ korongok voltak, fõ ruhadarabjuk a kaftán volt, fejüket kúpos sisak fedte, kezükben pedig ivócsanakot tartottak. Ezek nem egyszerû sírkövek, mert nem az elhunytak csontjai felett állnak, hanem egy jeles személy kõképe az áldozóhelyen. Az ábrázolt férfi összekulcsolt kezében csésze, amelybõl valamikor kumiszt ittak a gyõzelemre. A portyázó mongolokkal, a kereszténységet rájuk erõszakoló magyarokkal, tatárokkal, törökökkel vívott harcból hét törzsnek sikerült fennmaradnia, akiket a Duna-Tisza közén telepített le IV. Béla király. A Német Lovagrend elzálogosította birtokaikat, és csak 1745. május 6-án válthatták vissza a kiváltságaikat, ami a Redemptio napja.
A szobor alkotója: Gyõrfi Sándor szobrász.
 

Kunbaba az Apaji úton

2018-ban, a XXIV. Szentmiklósi Napokon került felavatásra városunkban a nagyedik kunbaba az Apaji út mentén, amely bevezetõ út Budpest felõl. A kunbaba egy újonnan képezett dombon áll, ami temetõt jelez. A szobor Gyõrfi Sándor szobrász alkotása.

Kunbaba Tasskertesben

"Mára a kun-szobrok világszerte a kunok összetartozásának szimbólumává váltak. Tassról Kunszentmiklósra  érve  a köszöntõ tábla egy parkban fogadja a látogatót, a park kiemelkedõ objektuma a kunszobor. A szobor alapja egy kunhalom. A szobor kelet felé néz. A férfi fejét kúpos alakú sisak fedi. Köpenye földig ér. A kezében kehely.
Kutatások szerint a kun õsök temetkezési szokása kõbõl faragott emberalakokat állítani a sírokat borító halmokra. Az ember lehet férfi és nõ is.
Ugyan így a kunszentmiklósi kunbaba is temetkezési helyet jelképezõ domb felett áll.
A leírások alapján a kunbabák áldozati csészét tartottak a kezükben, a kunszentmiklósi kunbaba kezében kelyhet láthatunk. Akár a csésze, akár a (jelen esetben) kehely a kumisz ivására szolgálhatott.
"Mára a kun-szobrok világszerte a kunok összetartozásának szimbólumává lettek
A szobor Gyõrfi Sándor szobrász alkotása.
 

Kunkapu

A kunszentmiklósi vagy az átutazó, aki a Vásártér mellett megy el, vagy be is kanyarodik, egy nagyon érdekes jelenségre figyel fel. Ott áll egy kunbaba, ugyanúgy, ahogy a városban máshol is, csak elõtte kerítés  van, amit  mi nem ismerünk, és nem építettünk. Kunkapu ez, kérem. A Kiskunságban nincs hagyománya a kunkapunak, a Nagykunságban viszont igen. Ott is most  éled, most foglalkoznak a jelentésével, és tanulmányozzák a múlt emlékeit. Mi pedig gyönyörködjünk az alkotásban!

Kun Miklós mellszobor

"Zétényi Csukás Ferenc:Rege a kunokról, s vitéz Kun Miklósról
Kunszentmiklós dicsérete
Iikkasztó nyári nap volt az újhitûek 1390-ik évében … Fullasztó hõség volt. A körösszegi vár alatt táborozott a kunok serege és a látóhatátig is elnézve nem ért véget a nagy sokaság. Az összes kunok hadi népe gyülekezett ott, hogy félig kun, félig magyar királyuktól végre választ nyerjenek…. Távol a vártól egy csendes jurtában Miklós térdre ereszkedett. Imája egyaránt szólt az új Istenhez és Jazid (Jezid)- hoz is. Szíve békét kívánt, hisz kun népét imádta, míg testvéreként szerette a magyar királyt. igazából nem is tehetett volna mást, hiszen õ volt László testõr parancsnoka- míg húga Édua- a király kun szokás szerinti asszonya….
Kun Miklós? Vele mi lett?
A vérboszú után a lovára ült és messzire lovagolt.
Azt mondják a régi öregek, ahol feltûnik, ott nagy meleg támad. és erõs pusztai szél. utöljára  a mai Kunszentmiklós környékén látták, ahogyan lovával Izsák felõl megérkezett. Széjjelnézettt a sajátja között és megemelte csúcsos szövegét a népe végre hazatért"
Igyi tengere. amen. Azegyetlen Isten áldja meg az emlékét"
 

Banyák Kálmán Emlékmű

Banyák Kálmán " az évszázad hegedûse", mondta róla Sívó József hegedûmûvész, Kunszentmiklóson született a Mûvész utcában1927. október 19-én. Tehetsége már kiskorában megnyilvánult, ugyanis a családfõ cigányprímás volt, így volt kitõl örökölnie a zene iránti rajongását. Elõször hallás után játszott apja hegedûjén, majd  apja bandájával járta az országot A cigánysorban született tehetséget a város felkarolta, s éveken keresztül taníttatta,. ( A város módosabbjait dicséri. A szerk.) aki néhány esztendõ alatt a legjobbak közé küzdötte fel magát. A kiváló hegedûs a forradalom idején hagyta el az országot, majd 1957-ben feleségével és négy gyermekével az Egyesült Államokban telepedett le.
Kálmán koncertmestere lett a New Yorki Filharmonikusoknak, késõbb Cleveland-ban, Las Vegas-ban, Baltimoore-ban muzsikált, de játszott éttermekben, klubokban cigányzenekarával. New Yorkban több lemezt is készített, de mindig szegény maradt
Vese elégtelenségben huny el 1993 novemberében, Kívánságának eleget téve hazai földben nyugszik,  az alsószögi temetõben
 

Székelykapu

Ezeknek a kapuknak rendszerint két köríves nyílata (nyílása, bejárata van. Az egyik a nagykapu, melyen át szekerekkel járnak és a gyalog- vagy kiskapu, ahol az emberek közlekednek. A nagykapu magas, fölötte betöltetlen tér marad. Hogy ne tegye nehézkessé a könnyített kapuzatot dús alakítású díszmûvezett, vagy áttörve alkalmazott mérmûvel (körívekbõl alkotott, áttört geometrikus díszítmény - a Szerk.) A székelyföldi székelykapukra jellemzõ az arányos méret.
Sohasem marad el a felirat, mely a készíttetõk nevét és az évszámot rejti. A kapukészítõ székelymesterek szívüket-lelküket beletéve készítik ezeket a díszes népi remekmûveket, melyeknek faragása szinte egy egyszemélyes ceremónia a mesteremberek számára. Az alsó világot a kapu alsó része jelképezi, és a sok, feltörni vágyó alvilági lényt, gonosz szellemet hivatott szimbolizálni. A középsõ világ az "én világom'" kitárulkozó, gyönyörû világ, a lelkünk hitvilágának, hiedelemvilágának tükre. Az életfával, világfával, Isten fájával vagy égig érõ fával, ahogy a székelyek mondják, azonosítják a kapu középsõ részét. A felsõ rész, azaz a kapu felsõ világa, a galambdúc, ahol a madarak élnek, azaz a lélekmadár lakik. Mi lesz a lelkünkkel, ha átlépünk a túlsó partra? Úgy tartják, hogy a lelkünk a Jó Isten ítélõszékébe kerül, ahol számot kell majd adnunk földi életünk minden rezzenésérõl.
Ezt a székelykaput a város készíttette.